Lássuk, mi haszna volt a pesti kirándulásnak, mit sikerült összeszervezni bútorszállítás terén?
Londonban minden ingatlant el lehet adni. De tényleg, ha egy darab kutyapiszokba kaparnék lyukat és hívnám ingatlannak, arra is lenne vevő.
Először is kezdjük azzal, mit nevezünk Londonnak. Angol szokás szerint ez sem egyszerű és nem hasonlít a máshol megszokotthoz. A történelmi városközpont, a City of London nagyjából az egykori várfalon belül található, külön önkormányzattal és polgármesterrel. A beágyazottságára úgy szoktak hivatkozni, mint "City in a city, in a country, in a country". Ez azt takarja, hogy a City of London egy másik városon (Londonon) belül helyezkedik el, ami egy olyan országban (Anglia) található, ami egy másik ország része (Egyesült Királyság).
Már hónapok, sőt tulajdonképpen már évek óta bútorokat nézegetünk és álmodozunk, hogy milyen lesz berendezni az otthonunkat. Most, hogy kellő közelségbe kerültünk ehhez, inkább megrémít a dolog, mintsem boldogsággal töltene el.
A londoni ingatlanhelyzettel kapcsolatban sokszor felmerül a probléma, hogy miközben több ezer lakásra lenne igény és felvevőpiac, az épített és átadott lakások meglepően nagy része üresen áll. A jelenség olyan mértékű, hogy a jogalkotók egyre komolyabban foglalkoznak különböző szankciók bevezetésével. De ki vagy mi okozza ezt a meglepő jelenséget?
Mielőtt belevágnánk a felújításba és lakberendezésbe, közkívánatra lássuk milyen is a lakás amit vettünk. A jelenlegi tulaj bútoraival tele lévő lakásról készült pár fényképet ezen a linken keresztül lehet megtekinteni. Beszúrhatnám ide is őket, de a későbbi fotócunami miatt tesztelem ezt a lehetőséget. Több és jobb képet majd akkor teszek közzé, ha átvettük a kulcsot.
Sok londoni ingatlanbefektető nem adja ki az üresen álló ingatlanját, elkerülendő minden kényelmetlenséget. Teszik mindezt annak ellenére, hogy itt érzésem szerint sokkal jobban szabályozott, ellenőrzött a piac, mint Magyarországon. Ehhez még hozzájöhet az a tévképzet, hogy Nyugat-európában sokkal tisztességesebbek az emberek, sokkal kisebb az esély, hogy olyanokba fut az ember akik átverik. Akkor meg mi baj történhet, azaz ahogy az angol mondja: What could go wrong?
A Brexitről már sokan sokfelé sokmindent írtak, én a szavazás másnapján ideglevezetésként egy igen részletes e-mailt küldtem ismerősöknek, hosszan taglalva az okokat és okozatokat. Akit érdekel, itt elolvashatja. Most csak érintőlegesen térnék ki rá, hiszen mégiscsak ez adja a cikk témáját.
Hétfő délután öt órakor küldött az ügyvédünk egy e-mailt...