Lakásfelújítás 6.

avagy padlót fogunk...

Mint említettem, a padlócserét mindenképp meg szerettük volna lépni a lakásfelújítás során. Nem csak azért mert igen gusztustalan állapotban lévő szőnyeget hagyott hátra az előző tulaj, hanem azért is mert a parketta tartósabb. Már hónapokkal a szerződés aláírása előtt az internetet bújtam a parketta típusok és lerakási módok után kutatva.

Erősen megkönnyítette a dolgot, hogy a lakásban beton padló van, amin nem szükséges aljzatkiegyenlítést végezni, továbbá az ötödik emeleti lakásban nedvesedéstől sem kell tartani. A padlószőnyeg egyedül ott penészedett meg egy ötforintos méretű helyen, ahol az előző lakó két évig hagyta, hogy a radiátorból csöpögjön rá a víz.

Az első kérdés a típus kiválasztása volt. Három fő kategóráról beszélhetünk:

  • Parketta
  • Szalagparketta
  • Laminált padló


wood_flooring_made_of_hickory_wood_1.jpgA tömör fa parketta nem igazán nyerte meg a tetszésem, mivel érzékeny a nedvességre, könnyen dagad, szélsőséges esetben penészedés is felléphet, továbbá felülete könnyen karcolódik. Részben ez utóbbi miatt, rendszeresen csiszolni és lakkozni kell. Ez a legdrágább megoldás, bár a lehetőség, hogy többször felcsiszolható, jelentősen növeli élettartamát a többihez képet.

A szalagparketta igen hasonló a tömör fa parkettához olyan szempontból, hogy ez is fából van, azonban egy tömör réteg helyett több, egymásra merőleges szálirányú rétegből állnak. Fektetés után a helyszínen kell csiszolni és lakkozni. Hátrányai ugyanazok, mint a tömör parkettáé, előnye, hogy attól némiképp olcsóbb.


crystal_flooring_1.jpgA laminált parketta a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás. Az esetek többségében valamilyen bepattintós rendszer segíti a lerakást, így még ragasztani sem kell. Bár utólag nem lehet csiszolni, a kemény felülete ellenállóbb és nem igényel ápolást. A vizet ez sem bírja, de penészedéstől nem igazán kell tartani. Ezt a megoldást választottuk, az egyszerű lerakás, a többihez képest kisebb vastagság, az alacsony ár és az eddigi kedvező tapasztalatok alapján. Az is szerepet játszott, hogy a legtöbb kapható fa parketta felülete hullámos, kiemelve az igazi fa jellegét, csakhogy nekünk az nem tetszik.

A következő eldöntendő dolog a padló vastagsága. Mivel a konyhában marad a padlólap, annak magassága határozza meg a hozzá csatlakozó parketta magasságát. Bár egy kis eltérés megengedett, cél a síkbeli illesztés még akkor is, ha küszöb lesz a kettő között. További korlátozó tényező az ajtók alja, mivel igazán nincs kedvem a lakás összes ajtajának aljából gyalulni.

Szerencsére a parketta számos vastagságban rendelkezésre áll, csak arra kell figyelni, hogy az alá kerülő párazáró és kiegyenlítő réteg vastagságát is figyelembe kell venni.

A párazáró réteg általában egy nejlon réteg, ami vízzáró réteget alkot. A vízzárás érdekében az egyes csíkokat ragasztószalaggal kell egymáshoz ragasztani. A kiegyenlítő réteg esetében széles a választék, attól függően mennyire egyenetlen a padló, mennyi hő- és hangszigetelésre van szükség. Ez általában 1-5 mm vastag "hab" melyre néha már a párazáró réteg is rá van ragasztva. Mi ez utóbbit választottuk és utólag mondva, teljesen meg vagyok vele elégedve. A dobozban harmonikaszerűen össze van hajtva, csak ki kell hajtogatni, ahol kell méretre vágni és az egyes csíkokat a már ráerősített kétoldali ragasztócsíkkal és a túlnyúló párazáró réteggel össze kell ragasztani.

A parketta színének egyébként a nappaliban és az előszobában tölgyet, a hálószobában sötétbarna dió színt válaszottunk. Én a hálószobában is maradtam volna a világosabb színnél, de párom ragaszkodott a sötétebb árnyalathoz.

A nappalival kezdtünk, első lépésként letéptük a szegélylécet, kihúzgáltuk belőle a szögeket és félretettük őket. Mármint a leceket, nem a szögeket. Szándékunk szerint ugyanezeket rakjuk majd vissza egy festés után.

Ezután felfúrtuk a plafonra az új függönykarnist, ami párom kérésére kapott egy takarólecet is. Mivel nem lehetett ilyen hosszú lecet kapni a barkácsboltban, ezért egy 6 mm vastag bútorlapot vettünk, amit ott helyben szeletekre vágattunk, majd a darabokat otthon átfedésben ragasztóval és szögekkel összeerősítettem a szükséges hosszban. Ezek után pár órányi méricskélés és számolgatás után négy szögvassal szintén fel lett erősítve a plafonra és gipsszel kitöltöttem a réseket körben. Ezután lefestettük a falakat, mert a régi padlószőnyegre úgysem kellett vigyázni.

A laminált padló fektetéséhez tudományos módszerrel álltam neki. Először is összedobtam egy Excel táblát, ami a szoba- és a padlólapok mérete alapján mennyiséget számol, a lap eltolások megadása után a padló mintát is mutatja, továbbá figyelmeztet, ha valahol túl rövid lap marad a sor végén. Ilyenkor az adott sorhoz extra eltolást megadva lehet kiküszöbölni ezt. A táblázat arra is figyelmeztet, ha az utolsó sor a fal mentén túl keskeny lenne, ilyenkor az első sort is hosszban vágással kell kezdeni. Az ábrán a jobb alsó sarok a fix, onnan indul a lapok fektetése.

Általában úgy szokták az egyes sorok eltolását végezni, hogy az utolsó levágott darabbal kezdik a következő sort, de a mi esetünkben a szoba hossza olyan szerencsétlenül jött ki a lapok hosszához képest, hogy minden második sorban ugyanott lettek volna a lapvégek. Így a sor elején és végén is vágni kellett a lapokat. Sokat segített az Excel tábla, illetve az, hogy kézzel végigszámoltam, a levágott darabokból mennyit lehet a következő sorokban újra felhasználni. Meglepő módon minimális hulladék keletkezett.

oscillating-tool-reviews.jpgEzután következett a padló alátét lerakása, ami mint mondtam, meglepően könnyedén ment. Erre jött a laminált padló fektetése, ami szintén könnyen ment, kivéve a lapok vágását. Mivel csak kézi fűrészem volt, a lapok keresztben történő vágása is elég hosszadalmas és fárasztó volt, a hosszirányú vágás pedig szóba sem jöhetett. Az ajtófélfák vágásához vettünk egy oszcilláló fűrészt (nem tudom mi a hivatalos neve), gondoltam azzal is megpróbálhatjuk a lapok vágását, legalább keresztben, Nos, igen hamar sikerült füstölésre bírni a laminált padló lapot amin kipróbáltuk, de talán még lassabb és pláne zajosabb volt, mint a kézi vágás. Nem volt mit tenni, vettünk egy asztali körfűrészt és azzal fejeztük be a lapok vágását. Viszont az olyan hangos volt, hogy itthon maradtunk egy hétköznap és akkor zajongtunk.

Kis mellékzönge, hogy parkettázás közben hozzáértem a nappali addig nem csöpögő radiátorához, amitől az is el kezdett csöpögni. Szerintem a derék munkások b@52tak meghúzni az illesztéseket felszereléskor, ezért a legkisebb mozgatásra is elkezdett csöpögni a víz. Mivel mindkét radiátor egy fűtő körön van, a másik radiátor csöpögése miatt eddig sem tudtunk a nappaliban fűteni, de most már mindkét radiátor defektes. Ha befejeztük a parkettázást, hívni kell egy szerelőt, mert nincs csőfogóm, szigetelő anyagom és egyébként sem állnék neki egyedül elárasztani a lakást.

A fentiekről képek képaláírásokkal itt, a többi ténykedéssel kapcsolatban a kiéhezett közönségnek sajnos meg kell várnia a következő részt.

 

Ha tetszik az oldal, jelöld meg követésre a blog.hu-n, így mindig láthatod ha új cikk jelenik meg. Továbbá ajánlom mindenki szíves figyelmébe a blog Facebook oldalát, ahol már a cikkek megjelenése előtt fent van egy emlékeztető, továbbá a cikkek is megosztásra kerülnek. Lájkolja, kövesse, meg barátkozza mindenki, hogy ne maradjon le egy bejegyzésről sem.