Egy meglepő adó...
...avagy "oltári nagy" meglepetés
Mi lenne, ha egy szép délután becsöngetne valaki, és közölné, hogy mivel a kerületi golf klub háza megérett a felújításra, minden kerületi lakos legyen szíves harminc ezer forintot bedobni a felújításba kötelező jelleggel?
Abban mindenki egyetért, hogy felháborító lenne azoktól is beszedni a pénzt, akik nem is klubtagok, ezáltal nem használják az épületet és a szolgáltatásokat, ugye? És ha azt mondom, hogy a klubházat tessék behelyettesíteni az anglikán egyházzal? Meglepő, de Angliában ez tényleg így történik.
Itt ugyanis annak törvény adta joga bizonyos esetekben a mai napig az egyházkerület lakosain behajtani a templomok felújítási költségeit! Ezt "chancel repair"-nek, azaz "szentély felújítás"-nak nevezik. Régebbi korokban, mikor magától értetődő volt, hogy mindenki keresztény és templomba jár, azaz igénybe veszi az egyházi szolgáltatásokat, egyértelmű volt, hogy a felújítás is rájuk maradt.
Manapság ez már nem annyira magától értetődő, de nem nagyon zavarja őket, hogy az ember meg van-e keresztelve, jár-e templomba, ha fizetni kell, a törvény az oldalukon áll. Mondjuk azt megnézném, mikor a londoni muszlim negyedben küldenek szét ilyen leveleket...
Rendszeres időközönként megjelenik egy-egy horror sztori, hol köteleztek embereket fizetésre. Nemrég volt egy történet, hogy egy tanyán élő házaspárnak egyedül kellett állnia a templom felújítási költségeit, mert az évtizedek, évszázadok során elnéptelenedett a környék, az ő tanyájuk maradt az egyedüli a környéken, így mikor az egyház úgy látta, itt az idő egy kis tupírozásra, szívbaj nélkül úgy gondolta, hogy ők fogják egyedül állni a cechet.
Persze a házaspár azonnal szívrohamot kapott, de nem volt könyörület, a végén hitelt kellett felvenniük a fizetéshez. Hiába érveltek azzal, hogy nem is járnak templomba és, hogy nincs is már szükség akkora templomra, ez nem volt érvényes kifogás.
Bár ez annyira szélsőséges eset volt, hogy a TV is bemutatta, látható, hogy csak az egyház jóindulatán múlik a dolog, illetve a tömegben való éldegélés és ezáltal a költség szétosztása jelenthet biztonságot.
Nem minden kerületben létezik ez a kötelezettség, így ingatlanvásárlás esetén az ügyvédek ezt is ellenőrzik és ha fennáll a kötelezettség, ezt is figyelembe kell venni. Továbbá az egyház csak akkor szedhet ilyen sarcot, ha az ingatlan tulajdoni lapjára előzetesen bejegyzik ezt az igényüket.
Emiatt azonban nem kell feladni a vásárlást, egy népes környéken nyilván a költség is szétoszlik, másrészt van lehetőség biztosítást kötni ilyesfajta "csapás" ellen is. Nem teljesen átlagos biztosítás, hiszen csak pár cég jogosult ilyen biztosítást kötni, ráadásul csak ügyvéden keresztül lehet kötni.
Esetünkben persze, hogy fennállt a veszély, így ennek is utána nézett a párom. Alaphangon huszonöt évig nyújt védelmet százezer fontig terjedő követeléssel szemben, negyven font befizetése ellenében. Ha az ember nyugodtabban akar aludni, megnövelheti a fedezetet kétszázötven ezer vagy akár egy millió fontig is. Mondjuk erre annyit mondtam, sok szerencsét annak, aki belőlem egy millió fontot akar kiszedni, úgyhogy alacsonyabb összegre kötöttük a biztosítást.
